Salve Mortalis!
Ha eljutottál idáig az két dolgot feltételez: - az Úr szolgája vagy, Ő vezette a kezed, hogy elérj engem - a SAD egyik ügynöke vagy. Ők osztották meg veled a tudást, hogy ellenem, a fajtám ellen fogj fegyvert. De az is lehet, hogy csupán meg akarsz bizonyosodni az igazadról. Arról, hogy márpedig én nem létezem – ez esetben tévedsz De bárhogy is legyen egyet tudnod kell. Én önként beszélek, és nem félek. Neked viszont van okod a félelemre.
Sem tőled, sem mástól nem tagadom meg az igazságot. Ha már így alakult, nézz szembe a világgal. Az igazival. Ne azzal amit te annak gondolsz. Nézz a dolgok mögé. És válassz. Most persze azt hiszed, tévútra vezetlek, és csapdába csallak. Pedig nem. Szándékaim az ezredévek alatt egyszer sem voltak ilyen tiszták. Egyszer sem. De mivel így döntöttem, nem halogatom a dolgot, megosztom veled mindazt a tudást amit tudok, vagy tudni vélek (hallod atyám, még én sem vagyok biztos némely dologban). Persze mindennek ára van, gondolod. És igen, ez esetben felmerülhet a kérdés: Miért is terítem ki a lapjaimat? És vajon mi célból? Egyszerű a válaszom. Mert itt az ideje.
És ebben a válaszban benne rejlik a végtelen egyszerűség (ostobaság) és a végzet ismérve.
De…
Érzem benned a növekvő félelmet, ahogy olvasod soraim. Bár a kiváncsság is furdalja már oldalad. És így is van jól. A félelmet küzdje is le a tudásszomj, és a megismerés. Hisz mi lenne a fajtátokkal a felfedezés, a tudás, és a kíváncsiság öröme nélkül. Ne félj. Megértesz mindent, ha eljön az ideje. Az én történetem egyszerű lesz számodra. Talán még te is képes leszel befogadni, és megérteni az igazságot. Nem egy kinyilatkozás ugyan, ahogy azt Ő tenné, de hidd el elégedett leszel a válaszokkal. viszont… Semmi sem egyszerű, ahogy most az én dolgom sem az. Nem lesz egyszerű elhinned azt amit mondani fogok neked. Ha rosszul, illetve képzetlenül állsz neki a megismerésnek, könnyen lehet, hogy csúfos véget érsz. Eggyel több hús leszel majd a gumiszobában. Ugyan kit érdekel majd? Élsz e vagy halsz. Eggyel több száj leszel amit etetni kell. Egy újabb őrült. És...most... itt az idő. Most még visszafordulhatsz. Még véd téged a tudatlanok bárgyú boldogsága, az emberek végtelen egyszerűsége. Nem, még nem kelsz fel éjszakánként, nem kialvatlan a szemed és nem lesel folyton a hátad mögé. Még nem tudod azt amit én tudok. De ha tovább olvasod a soraimat, akkor bizony valóra válhat minden amit eléd tártam. Jó és rossz egyaránt. Ki tudja, talán felnyitom a szemed, és élsz majd a tudással. Hidd el megteszem, nem hazudok. Ezer és ezer titokról lebbentem fel a fátylat, megsértve a hagyományokat, életemet ezzel kockára téve.
Persze, ha már eleve a tudás egy apró szikrájával érkeztél ide, akkor lehet arról fogalmad, hogy mi vár rád.. De ne gondold, hogy a jó úton jársz. Sokan elkövették ezt a hibát. Ha most közhellyel akarnák élni, akkor ezt mondanám: Rád csak a pusztulás és halál vár ezen ez úton De... nem élek ám ilyen olcsó, és elcsépelt frázisokkal. Én nem. Eképpen rövidre is fogom a kötelet. Egyszerűen: választás elé állítalak! TE döntöd el, hogy tovább olvasol, és kinyitod Pandora szelencéjét, vagy hagyod a dolgokat a megszokott medrében tovább folyni. Mindkét esetben helyesen fogsz dönteni. Higgy nekem. Én már csak tudom. Őszinte híved: Alucard |
