Legfrissebb hírlevelünkben szeretnénk egy átfogó képet adni a csődtörvény ősztől hatályos módosításairól.

A csődeljárások nagyon alacsony száma miatt egyértelművé vált, hogy a korábbi csődtörvény nem tölti be a feladatát, vagyis hogy a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cégek a hitelezőikkel megállapodva dolgozzák ki a fizetőképesség helyreállítását.

Az új módosításokkal valószínűbbé válik, hogy a reorganizációs célú csődeljárások száma növekedni fog, ez egy nagy előrelépés.

Azonban az optimista jóslatok mellett az még kérdéses, hogy az új törvény mennyire tölti be a valós célját, miszerint a hitelezők nagyobb arányban jussanak jogos követeléseikhez, mint eddig. Az Atradiusnál úgy látjuk, hogy a hitelezői igények megtérülésének számában akkor hozhat növekedést az új szabályozás, ha a tisztességtelen tulajdonosi, vezetői magatartásnak megfelelő büntetés lenne a következménye. Nagyon fontos lenne visszaszorítani azt a gyakorlatot, miszerint fizetésképtelenség esetén a céget a tulajdonos felszámoltatja, és új céget alapít, mindenféle negatív következmény nélkül. Amennyiben ennek csökkentése nem valósul meg, akkor a megtérülések aránya nem fog érdemben változni. Az új törvény hatályba lépését követően válik csak mérhetővé, hogy a változtatás hogyan hat a felszámolási eljárások számára. Készítettünk egy összefoglalót, hogy pontos tájékoztatást kapjanak a módosításokról.

Hírlevelünkben olvashat még az egyéni vállalkozók kapcsán felmerült változtatásokról is, amely érintheti az Ön partnereit és üzleti gyakorlatát is.

Továbbra is várjuk kérdéseiket, véleményükkel, problémáikkal forduljanak bizalommal hozzánk.

Üdvözlettel:

Vanek Balázs
fióktelep vezető

A szeptembertől hatályos új csődtörvény a reorganizációs célú csődeljárás elterjesztésére tesz kísérletet. A csődeljárás célja, hogy a piaci nehézségekkel küzdő gazdálkodók egy bíróság előtti csődeljárás keretében és csődvédelem birtokában kíséreljék meg működésük újraszervezését, adósságaik rendezésére pedig a hitelezőkkel olyan megállapodást kössenek, ami elkerülhetővé teszi a felszámolásukat. Mindeddig mégis az volt a jellemző, hogy a csődeljárást a cégek a gyakorlatban nem alkalmazzák, mivel az nem biztosítja azt az automatizmust, amely szükséges lenne egy sikeres, a csődszabályok keretein belüli restrukturálás/reorganizáció lefolytatására.

Az ősztől hatályos új törvény bevezeti az automatikus fizetési haladék (moratórium) intézményét. Ha a bíróság elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg, ez a moratórium a csődeljárás elrendelésétől kezdve csődvédelmet jelent az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben. A moratórium célja az, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés részletes feltételeit. Az adósnak a csődeljárás indulásától számított 45 napon belül kell összehívnia a hitelezőket, egyezségi tárgyalásra. Ezen engedményeket, fizetési könnyítéseket adhatnak az adósok, sőt követelésük egy részéről is lemondhatnak. Minden 100 ezer forintnyi követelés ér egy szavazatot (aki ennél kevesebbet követel, az is kap egy voksot). Külön csoportot alkotnak a biztosított - például jelzálogjoggal rendelkező - illetve a nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők. Mindkét csoport külön szavaz a reorganizációról, és amennyiben mindkét csoportban igent mond a hitelezők többsége, akkor a program végrehajtható, ellenkező esetben felszámolásba megy át a cég.

A moratórium meghosszabbítható, amennyiben a hitelezők ehhez hozzájárulnak, és ha a csődegyezség megkötése reálisnak tűnik. A moratórium meghosszabbításának végső határideje az elfogadott törvény értelmében egy év, amely időszak akár egy nagyvállalkozás, és annak jelentős számú hitelezője esetében is elegendő lehet arra, hogy egy csődmegállapodással sikeresen végbe menjen a restrukturálás.

Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós valamint a hitelezője is kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást - ezt nevezik öncsődnek - akkor a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben.

A módosítás sok ponton érinti a felszámolási eljárást is. Például a felszámolót nem a bíró jelöli ki, hanem az elektronikus rendszer, mégpedig véletlen kiválasztással. Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Erre például úgy kerülhet sor, hogy a tulajdonosok rendezik a hitelezők követeléseit.

A csődtörvény módosítása kifejezetten azzal a céllal született, hogy a csődeljárást vonzóbbá tegye mind a bajba jutott adós, mind a hitelezők részére, s ezzel egyidejűleg megteremtse a vállalkozás vagyonának védelmét, megerősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, vagyis hogy a csődegyezségek megkötésével végeredményben csökkenjen a felszámolási eljárások száma. Mindez közvetetten hozzájárulhat a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a hitelezők számára is biztosítja követelésük gyorsabb, a felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú kielégítését.

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az egyéni vállalkozókra ellenkező értesítésig nem áll módunkban Nevesített biztosítás, illetve Credit check keretében fedezetet nyújtani.

Ennek oka, hogy ezen jogi személyek adóbevallása vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat nem tartalmaz, ennek következtében a jelenlegi gazdasági környezetben szükséges mértékű és minőségű bevizsgálásuk nem végezhető el. Előbbiek értelmében az egyéni vállalkozókra a jövőben nem áll fenn felajánlási kötelezettség.