Decemberi hírlevelünk  
 

 

  Szigeti Krisztina, a hitelvizsgálati osztály új vezetője
 

Szigeti Krisztina Az Atradius limitvállalási politikájának újragondolását tartja egyik legfontosabb feladatának Szigeti Krisztina, a hitelvizsgálati osztály új vezetője. Krisztina emellett szorosabb együttműködést tervez az ügyfelekkel és a vállalaton belüli társegységekkel is.

A hitelvizsgálat vezetését vetted át november 1-én. Mennyire nagy kihívás egy osztály élére állni?

Egy új céget, egy új vállalati kultúrát megismerni és az eddigi tapasztalatommal, tudásommal azt továbbfejleszteni mindig izgalmas feladat számomra.

Az első munkanapok, mint általában mindenkinél, az ismerkedéssel teltek. Őszintén mondhatom, hogy szakmailag magasan képzett, felkészült, új dolgokra nyitott és az ügyfelek iránt elkötelezett munkatársakkal ismerkedtem meg. Ennek nagyon örülök, mert ilyen csapat támogatásával érthetünk el igazán eredményeket és sikereket az üzleti életben.

Van-e már vezetői tapasztalatod? Hol dolgoztál korábban?

Már elég régen, 1993-ban kezdtem a szakmai pályafutásomat. Az első években különböző hazai pénzintézeteknél dolgoztam. Az első munkahelyemen cégek reorganizációjával foglalkoztam. Ezt követően kockázatkezelési tapasztalatokat szereztem. 2002. óta pedig az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft-nél dolgoztam. Itt gyakorlatilag végigjártam a „ranglétrát”. Hitelvizsgálóként kezdtem, majd rövidesen kockázatkezelési osztályvezető-helyettessé neveztek ki. 2007-től pedig ügyvezető igazgatóként a hitelvizsgálati és céginformációs osztályt vezettem.

Milyen tervekkel érkeztél az Atradiushoz? Melyek az első lépések, amelyeket új vezetőként meg kell tenned?

Az eddigi tapasztalataim nagyon pozitívak. Egy már évek óta olajozottan működő szervezetbe érkeztem, ahol mindenki tudja, hogy mi a feladata, mik az elvárások vele szemben. Apróbb finomításokra, finomhangolásra azonban szükség van.

Legfontosabb feladatomnak a limitvállalási politika felülvizsgálatát tartom. Emellett az a tervem, hogy az eddiginél szorosabb együttműködést építek ki az ügyfelekkel, a vevőkkel és cégen belül is, a társosztályokkal. Biztos vagyok abban, hogy a változásoknak a pozitív hatásait az ügyfelek is hamarosan megérzik.

2010 jelentős változásokat hozott a hitelvizsgálat életében az Atradiusnál. A vezetői személycsere mellett tovább enyhült a limitvállalási politika, és augusztustól több kockázatot vállaltok, mint korábban. Hogy látjátok augusztus óta, jól működik a rendszer? Folytatódhat ez az enyhülés?

Az elmúlt hónapokban különböző szempontrendszerek alapján már több alkalommal történt limit felülvizsgálat. Erre vonatkozóan kaptunk is az ügyfelektől pozitív visszajelzéseket. Úgy gondolom, hogy ezt az utat tovább kell folytatnunk és még jobb eredményeket kell felmutatnunk. Ehhez mindenképpen szükségesnek tartom a limitvállalási politika felülvizsgálatát.

Hogyan látod a magyarországi hitelbiztosítók jövőjét? Milyen trendek figyelhetők meg ezen a piacon?

Azt mindenki tapasztalja, hogy a válság jelentős változásokat hozott az üzleti életben. Az elemzéseink azt mutatják, hogy habár a társaságok egy része már növelni tudta értékesítését és eredményesebben gazdálkodik 2010-ben, mint egy évvel korábban, ezt a javuló tendenciát a cégek banki finanszírozás helyett, növekvő szállítói finanszírozással tudták elérni. Ennek egyik oka az, hogy a társaságok a banki hitelekhez még nehezebben jutnak hozzá. A szállítók, akik a saját forgalmuk növekedésében is érdekeltek, inkább hajlandóak hosszabb fizetési futamidővel, továbbá nagyobb szállítói hitelekkel finanszírozni a vevőiket.

Ebben a helyzetben a kintlévőség kezelése is felértékelődik. Ebben tudunk mi segíteni az ügyfeleinknek egy olyan komplex szolgáltatás nyújtásával, ami a hitelbiztosítás mellett tartalmazza a meglévő vevőportfolió minősítését, az új üzleti partnerek előzetes bevizsgálását, továbbá a vevő nemfizetése esetén a követelésbehajtást is.

  A számlák felét késve fizetik Magyarországon
 

SzámlákJobban bíznak a külföldiekben, mint a hazaiakban a magyarok

Leginkább határontúli partnereiknek értékesítenek halasztott fizetéssel a magyar cégek, annak ellenére, hogy azok nagyobb csúszással fizetnek, mint hazai ügyfeleik - derül ki az Atradius Fizetési Szokások Barométer legújabb számából. A tanulmány szerint a magyar cégek komolyan vették a válságot, és hatékonyabb követeléskezelést alkalmaztak az elmúlt egy évben.

A megkérdezett magyar vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak halasztott fizetést a külföldi ügyfeleikkel (72 százalék), mint a belföldiekkel (54 százalék) szemben, és ez a hajlandóság a fizetési határidő hosszában is megmutatkozik, hiszen az átlagos belföldi fizetési határidő 27 nap, addig ez a külföldiek esetében 35 nap.  Az adatok szerint a magyar vállalatok elsősorban az osztrák és német ügyfeleket preferálják. Pedig az átlagos külföldi partner előnyben részesítését nem indokolják tények, állapítja meg az Atradius Fizetési Szokások Barométer idei második száma. Ugyanis az átlagos belföldi fizetési időtartam 30 nap, míg az átlagos külföldi 42 nap, azaz a tapasztalatok szerint a belföldi vevők tartozásaikat az átlagos fizetési határidőtől számított 3 napon belül, ellenben a külföldi vevők csak 7 napon belül fizették ki.

A megkérdezett magyar vállalatok a vevő típusok alapján különböztetik meg az alkalmazott fizetési határidőket, a legfontosabb meghatározó tényező (48 százalék) a vevő pénzügyi stabilitása. A vállalkozások több választ is megjelölhettek, így a vállalat sztenderd fizetési határideje (42 százalék), és a vevő alkupozíciója (41 százalék) követi a pénzügyi stabilitást a listán.

Az, hogy a cégek ennek ellenére meg tudták őrizni pénzügyi stabilitásukat, leginkább két tényezőnek a jó követelésmenedzsmentnek, illetve az „erős készpénzes pozíciónak” köszönhető. Abban az esetben, ha a késedelmes számláknak mégis voltak komolyabb következményei, az általában a vállalatnak a szállítók felé történő fizetési halasztásában valósult meg, ugyanis a megkérdezettek 42 százaléka vallotta ezt. Emellett míg Magyarországon a belföldi eladások tekintetében 46 százalék a készpénzes fizetések aránya, addig ez Európában 64 százalék, ami azt mutatja, hogy a magyar cégek sokkal többször veszik igénybe a szállítói hiteleket, mint európai társaik. „Ezek az adatok jól megvilágítják, hogy ha a fizetési láncban probléma jelentkezik, azt a partnerek továbbhárítják. Éppen ezért nagyon fontos, hogy kellő információkkal rendelkezzünk partnereinkről, és megfelelő követeléskezelést alkalmazzunk, valamint hitelbiztosításokkal védekezzünk a kockázatok ellen” – állította Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az adósságspirállal a vállalkozások többsége már szembesült. A válaszadók 64 százalékától kértek a vevőik fizetési haladékot, 24 százaléktól pedig hitelkeret emelést. A kintlévőségek átlagos forgási sebessége (DSO) 43 nap Magyarországon. Az elmúlt évben a megkérdezettek 60 százaléka nem tapasztalt változást, 28 százalék növekedést, 12 százalék pedig csökkenést észlelt a kintlévőségei átlagos forgási sebességét illetően. A vizsgált magyar exportőrök állítása szerint a fő kereskedelmi partnereik az EU–n belül Németország (51 százalék), Románia (44 százalék), Ausztria és a Cseh Köztársaság (34 – 34 százalék), valamint Szlovákia (31 százalék). Az üzleti kapcsolatok kategorizálása során a megkérdezettek 38 százaléka német partnereket tartja a legjobban fizető vevőknek.

A megkérdezett magyar vállalatok többsége ugyanazt az eljárást alkalmazza a külföldi és belföldi vevők halasztott fizetéseire vonatkozóan. Amennyiben különböző eljárást alkalmaznak, annak főbb oka, hogy a halasztott fizetési feltétellel rendelkező belföldi vevők részére gyakrabban kellett fizetési felszólításokat küldeni a megkérdezettek 53 százaléka szerint. Emellett a halasztott fizetési feltétellel rendelkező külföldi vevők részére az akkreditív okmányos meghitelezés gyakoribb használata is jelentkezett a megkérdezettek 17 százalékánál.

A magyar megkérdezettek 66 százaléka nem ad árengedményt vevőinek abban az esetben, ha a vevő az esedékesség előtt rendezi a számlát. Ez az arány megegyezik az európai (62 százalék) és a globális felmérés (59 százalék) eredményeivel. Ez azt mutatja, hogy a magyar válaszadók – hajlandóságtól függetlenül – nem csökkentik áraikat a korábbi fizetés érdekében, ahogy a kutatásban részt vevő országok többségének vállalatai sem.

Amennyiben egy vállalkozás változtatást hajtott végre a behajtás területén az elmúlt évben, akkor ez a válaszadók 53 százalékánál abban merült ki, hogy gyakrabban küldtek fizetési felszólításokat a megkérdezettek. „Mindenképpen biztató, hogy a magyar cégek több figyelmet fordítanak a behajtásra, még akkor is ha az említett változtatások nem túl jelentősek” – mondta Vanek Balázs.

  Nem használt a csődtörvény?
 

CsődtörvényTovábbra is könnyű a vagyonkimentés

Nem hozta meg a várva várt áttörést a tavaly szeptemberben életbe lépett új csődtörvény, ugyanis nemcsak a csőd-, hanem a felszámolási eljárások száma is tovább növekedett ebben az időszakban, állítja dr. Harka Péter az Atradius Követeléskezelő magyarországi fióktelepének vezetője. Emellett ma már az is tisztán látszik, hogy a csődvédelembe menekülő magyar vállalkozások egy része pusztán időhúzásra használja az eljárást, esze ágában sincs újrakezdenie tevékenységét. A vezető szerint ilyen helyzetben különösen fontos a hatékony követeléskezelés, hogy a korrekt vállalkozások megfelelő védelmet biztosítsanak maguknak.

Szemben a korábban hatályban lévő szabályozással a 2009. szeptember 1-én módosított Csődtörvény lehetővé tette az azonnali ideiglenes moratórium intézményét, melynek keretén belül az adós már biztonságosan közzétehette fizetési nehézségeit, nem kellett attól tartania, hogy egy biztosított hitelező azonnal kiemeli a vagyonából a talpra álláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Ugyanakkor a hitelező is biztonságban lehetett, mert a korábbinál szélesebb jogosítványokkal rendelkező vagyonfelügyelő elméletileg meg tudja akadályozni a csalárd vagyonkimentést. A felszámolással és követeléssel foglalkozó cégek azt várták az új szabályozástól, hogy az kedvező folyamatokat indít be a magyar gazdaságban. Azonban nem így történt. „Az egyetlen jelentős különbség, amit sokan kihasználnak, hogy a felszámolás mai előírásaival szemben sokkal egyszerűbb egyezséget kötni a csődeljárás alatt” – mutatott rá az Atradius Collections magyarországi fióktelepének vezetője.
Az utóbbi egy év alatt továbbra is jelentősen, több mint 20 százalékkal emelkedett a felszámolási eljárások száma Magyarországon, és ami különösen kiábrándító, hogy ennek üteme is növekedést mutat hónapról hónapra. Az első háromnegyedévben 13 ezernél is több céget számoltak fel, és eközben a megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket saját tulajdonosaik zárattak be. Az év első kilenc hónapjában indított végelszámolások száma 10 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt értéket, és a felszámolások ütemének növekedéséhez hasonlóan meredek emelkedést jelez, hogy a szeptemberben indított végelszámolások száma mintegy egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbiakat. A mintegy tízezer végelszámolás csaknem kétharmada pedig szintén felszámolásba megy át.  A helyzet komolyságát jelzi, hogy a vállalatok számláinak kilenc százalékát a 90 napos halasztott fizetési határidőn belül sem egyenlítik ki Magyarországon, és ez a jelenség egyértelmű romlást jelent a válság előtti helyzethez képest, amikor csupán öt százalék volt ez az arány. Hozzátette, hogy míg a 60-90 nap közötti késedelem a problémás kategóriába sorolható, addig a 90 napon túli késés esetén már jelentősen csökken annak az esélye, hogy a cég pénzéhez jusson.

„Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a 2009. szeptember 1-én életbe léptetett csődtörvény nem érte el a kívánt hatást. A gazdasági élet továbbra sem tisztul, a bajba került cégek tulajdonosainak egy része inkább csak időhúzásra és vagyonátmentésre használja a csődeljárás intézményét. Még a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt kell követeléskezelőhöz fordulni, hogy az adósságot kifizessék az üzleti partnerek” – állította Harka Péter. Hozzátette, hogy a hatékony és gyors követeléskezelés egy időigényes és speciális szakértelmet igénylő folyamat terhét veszi le a cégek válláról, valamint csökkenti a leírandó veszteségek arányát, és a számla ellenértéke is rövidebb idő alatt folyik be.

Az Atradius Global Collections Review adatai szerint magyar cégek kisebb arányban veszik igénybe a követeléskezelési szolgáltatásokat a világátlaghoz viszonyítva, annak ellenére, hogy a hatékony behajtás létszükséglet a cégek egészséges működéséhez. Mindössze a magyar cégek 13 százaléka fordult külsős követeléskezelőkhöz, míg az európai 29, a világátlag pedig 32 százalék ezen a területen.
Harka Péter ugyancsak furcsállja, hogy idén szeptemberben mintegy másfélszer annyi új céget jegyeztek be Magyarországon, mint egy évvel korábban, miközben a válság javában tombol. A fióktelep vezető úgy gondolja, hogy nem feltétlenül a magyarok vállalkozási kedve nőtt olyan ütemben, amelyet a gazdasági környezet egyáltalán nem indokol, hanem bizonyos esetekben így próbálnak új céget alapítani a korábbiakat szándékosan bedöntő vállalkozók. “Figyelembe véve a külső követeléskezelési módszerek alacsony alkalmazási arányát, valamint a Magyarországon tapasztalható fizetési morált, a vállalkozásoknak nagyobb számban kellene időben követeléskezelőkhöz fordulniuk, hogy megelőzzék a veszteségeket.  Az Atradius 80 éves tapasztalattal rendelkezik a vállalati követeléskezelés területén, így hatékony módszereket tud ajánlani a késedelmes vagy a nemfizetések ellen” – tette hozzá Harka Péter.

  honlap Az EU egységesen szabályozza a fizetési határidőt
 

EU szabályzásA késedelmes fizetések visszaszorítása a cél

Tegnap meghozott parlamenti döntésével maximalizálta a fizetési határidőket az Európai Unió, így a cégeknek egymás számláit legkésőbb 30 nap, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 60 nap alatt kell kiegyenlíteniük – áll az Atradius október 21-én kiadott sajtóközleményében. Az Atradius felmérése szerint a nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások némileg borúlátóbbak, csupán 34 százalékuk bizakodó.

A pénzügyi válság hatására egyre több késedelmes fizetéssel szembesültek a vállalkozások az elmúlt két évben szerte a világon. Ennek visszaszorítására az Európai Parlament új törvényjavaslatot szavazott meg tegnap, amely 30, illetve számos feltétel teljesülése esetén 60 napban maximalizálja a vállalatok közötti, valamint az állami intézmények és magán cégek közötti fizetési határidőket. A rendelkezés elsősorban a KKV szektor védelmét hivatott szolgálni.

Az Atradius Hitelbiztosító 22 országban, közel 4000 cég bevonásával végzett felmérést az új törvénnyel kapcsolatban. Bár a megkérdezett vállalkozások 46 százaléka szerint jót tesz majd az üzletmenetnek az Európai Parlament által tegnap elfogadott jogi változtatás, a német vállalkozások 43 százaléka értelmetlennek tartja azt, a gazdálkodó társaságok egynegyede pedig kifejezetten negatív következményektől tart. Ennek oka, hogy a német vállalkozások már ma is sokkal rövidebb határidőket szabnak meg. A németek közel egyharmada pedig attól tart, hogy ügyfeleik eztán az új EU-irányvonalra hivatkozva a fizetési határidő meghosszabbítására fognak törekedni.

Az Atradius Fizetési Barométer adatai alapján, az új irányvonal támogatottsága szektorok szerint a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, 58 százalék, ha pedig a vállalkozás nagysága a szempont, akkor a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az EU szabályozással.

Nemzetközi összehasonlításban a nagyobb cégek (54 százalék) és az ipari üzemek (58 százalék) derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások közül csak 34 százalék bizakodó. Legoptimistábbak a spanyolországi vállalkozások (64 százalék), őket a britek (61 százalék) és az olaszok (59 százalék) követik.

Azonban a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy nem sokat változtat a helyzeten a direktíva életbe lépése, ugyanis ők már alkalmazzák a 30 napos fizetési határidőt bizonyos partnereikkel szemben. Ugyanakkor Olaszországban és Spanyolországban, ahol általában hosszabb fizetési határidőket kötnek ki, a válaszolók 64 és 59 százaléka várja a jelenlegi helyzet nagymértékű javulását a törvénytervezet életbelépésétől. Meg kell jegyezni, hogy ebben a két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a 60 napot, míg egynegyede a 90 napos lejáratot, ami a legmagasabb arány a leghosszabb fizetési határidőket illetően az EU-ban.

Ugyancsak magas arányban támogatják a direktívát, az EU-t egyik kiemelt exportpiacának tekintő Kínában és az Egyesült Királyságban, ahol a megkérdezettek válaszadók 69 és 61 százaléka szerint előnyös lehet az új szabályozás. A felmérésben egyetlen olyan ország volt, Dánia, ahol a válaszolók nagyobb része mondta azt, hogy nem várja a helyzet javulását (34 százalék), mint azt, hogy előnyös lehet a rendelet (28 százalék).

“A fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a cégek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes hitelkezelési gyakorlat biztosítja, hogy a partnerek tartsák magukat a megállapodásokhoz. Emellett úgy látom, hogy a hitelbiztosítás és a professzionális szolgáltatókra bízott követeléskezelés még értékesebb eszköz lehet a vállalatok számára az új törvény esetleges hatályba lépése után is, hiszen eredményesen támogatják a fennálló adóságok rendezését és hatékony kintlévőség kezelési rendszer működtetését.” – fogalmazott Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

  honlap Megújuló Atradius weboldal
 

Megújuló honlap

Felhasználóbarát megoldásokkal, új letölthető tartalmakkal várja látogatóit a folyamatosan frissülő magyar nyelvű Atradius honlap. A www.atradius.hu oldal változtatásai a könnyebb kezelhetőséget, az információk gyorsabb elérését szolgálják.

Az első szembeötlő módosításokra már nyáron sort került: megváltozott az Atradius honlap kezdőlapjának felépítése és dizájnja. Ezentúl a Legfrissebb hírek és a Sajtóközlemények menüpontok közvetlenül innen is elérhetőek, így az aktualitásokról hamarabb olvashatunk, mint eddig.

Új ügyfeleink számára a hitelbiztosítás szerepének megértését egy video animációval segítjük, ez a két perces szemléletes film bemutatja, hogyan működik a hitelbiztosítás a szállító, a vevő és a hitelbiztosító között.

A Követelésbehajtási oldalról ezentúl elérhetők a hazai és a nemzetközi behajtásra vonatkozó információk, a Publikációk menüpont pedig olyan új oldalakkal bővült, mint a Fizetési Szokások Barométer, a Piacfigyelés (Market Monitor), a Tanulmányok és kiadványok és a Legfrissebb hírek. Kibővült a Kapcsolat menüpont, és az éves riportok is elérhetővé váltak.

 
     

Atradius Credit Insurance N.V. Magyarországi Fióktelepe
1117 Budapest, Fehérvári út 50-52.
Telefon: +36 1 382-7590
Fax: +36 1 382-7591
E-mail: info-hu@atradius.com

Leiratkozásért küldje vissza a TÁRGY mezőben a LEIRATKOZÁS szót, az atradius.hirlevel@webidea.hu-ra